top of page
Gyergyószárhegy

 

Szárhegy nagyközség, Romániában, Hargita megyében, Gyergyószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra, a Szármány-hegy déli oldalán fekszik, 770 méter tengerszint feletti magasságban. Területe ősidők óta lakott. A kastélytól nyugatra a bronzkortól, a kora középkorig lakott település nyomait tárták fel. A legelső írásos adatok a faluról az 1332-1334-es pápai tizedjegyzékben találhatók. A Szárhegy nevet a XV. század okleveleiben használták először.

A kastély története a Lázár család történetével fonódott össze. A falu első írásos említése 1406-ból való, Lázár Bernát nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között, több szakaszban épült. Az 1500-as évek végén itt élt Lázár István. Lánya, Druzsina, iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, s ebben a házasságból született meg, Marosillyén, Bethlen Gábor. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. 1658 szeptember 6-án, Szárhegyen győzte le, a Gábor diák vezette székely csapat, a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették.

 

 

1665-ben Lázár István egy darab földet adott a ferenceseknek, ahol kápolnát is építtetett nekik. 1669-ben, a Csíksomlyóból ideköltözött Kájoni János (itt is temették el, 1687-ben) új épületet emeltetett, amely 1707-ben és 1748-ban leégett és csak 1752-re lett kész. 1872-ben a kolostor újra leégett, de újjáépítették. Szárhegy műemlékeiben szerencsésen párosul a klasszikus gótika, a reneszánsz és a barokk formavilága, az egyszeruségre törekvõ népi hagyománnyal.

Újabban Székelyföld egyik idegenforgalmi és művelődési központjává lépett elõ. Népi hagyományok ápolására létesített művésztelepe, festészeti kiállításai, a népi kismesterségek bemutatói, országos hírnévnek örvendenek. 

bottom of page